Most nézem, hogy a tegnapi bejegyzésem: #függőségek. Messze nem a címéről szól... mármint az én gyogyós függőségeimről akartam volna beszélni, de valahogy a zenei beszáolóm jobban írásra késztetett.:) MIndegy is, véfülis senkit sem érdekel, hogy krónikus szénsavasvíz utáni nyáladozásom van, és mostanság muszály napi 1-2 Dr. Csont részt látnom.

Na hát ez a nagy helyzet van velem. Amúgy tegnapi szenvedésemből sikeresen kigyógyúltam, és ma elmaradt a Penna, így szabad vagyok, mint Orbán fenekéből kirajzó friss levegő.:) Ez valahogy hazafele villamosozás közben fogalmazódott meg bennem. Ésésésés megvan kémiából a dicséret! Ennek nagyon örülök, mert a tancinéni csak 3 dicséretett adott, és az egyik én vagyok!

Továbbá kicsit kibuktam amikor nem volt tanár OFŐn és bent tartottak minket, és az volt az utsó óránk!!! Kérem szépen, azért komolyan mi múlik azon, hogy 45 percel előbb megyünk haza? Na képzeljék sok minden!

Holnap pedig, ha minden jól megy, talán még a moziba is eljutok, Annával, aki 1. bevan tojva a felvételi miatt, 2. Lana Del Ray-en depizik, szóval igazán, még rajtam is túl tesz....  Na jó, én nem vagyok depis! Csak szimplán egy elmefogyatékkal élő egyén. Őszintén mi köze van a kettőnek?